Könyveim (nagy részük letölthető)

Figyelem! A könyvek közül 7 db ingyenesen letölthető, vagy on line olvasható. Ezek címe pirossal lett írva.

A kezdet (PC Suli és PC Iskola)

Az első könyvem PC Suli címen 1997-ben jelent meg, saját kiadásban, a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 400.000 Ft-os visszatérítendő támogatásának igénybevételével 3.000 példányban. Szépen fogyott, mivel ez volt az első olyan Magyarországon kiadott informatikai könyv, amely a laikusoknak szólt, és tankönyvszerűen végigvezetett a kor színvonalának megfelelően az összes fontos témakörön:
  • Operációs-rendszer (még a jó öreg Windows 3.11),
  • Szövegszerkesztés (Word 6.0),
  • Táblázatkezelés (Excel, már nem is emlékszem fejből a verzióra, nekem meg egyetlen könyvem sem maradt, mindet elkunyerálták tőlem),
  • Norton Commander,
  • Lotus Notes (olyasmi, mint az Outlook, vagyis egy levelező és munkaszervező program),
  • Elektronikus levelezés,
  • Internet (még a jó öreg Altavista volt "a kereső", Google-ről még szó sem volt,  Larry Page és Sergey Brin még csak gondolkodott a dologról),
  • Tömörítés (az ARJ nevű programot még parancssorból kellett használni).
Szóval, tényleg a hőskorban voltunk. De a sikere frenetikus lett, csak én azt nem vártam meg. Gondoltam egy merészet, és a hónom alatt 4 kinyomtatott kézirattal felmentem az akkoriban még nagyon népszerű Compfair kiállításra, és megkerestem az ott jelenlévő 4 könyvkiadó, a Kossuth, a Műszaki, a Pannem, és a negyedikre Isten bizony nem is emlékszem, szóval ezek ott jelenlévő képviselőjét. A négyből kettő szóba sem állt velem (eléggé kölyök arcom van, akkor meg még pláne az volt), a Pannem az egész könyvet át akarta szerkeszteni, az elejét középre a hátulját előre a közepét meg a végére, vagy valami hasonló. Ebbe én nem mentem bele, mert a könyv egy tematikusan felépített tankönyv volt. A Kossuth akkori kiadó vezetője, Boda Karcsi bácsi (ha jól emlékszem a nevére és beosztására) meg azt mondta: ez így remek, kiadjuk. Meg is jelent 3.000 példányban (csak a címe lett PC Iskola, mert az komolyabb), meg egy 2.500 példányos utánnyomásban.

A saját kiadás is elment, meg egy utánnyomás is. Szóval beindult a dolog, vitték, mint a cukrot. Miért? Mint már írtam, ez volt az egyetlen átfogó, minden fontos témakört érintő könyv, ráadásul könnyen érthető volt a stílusa. Olyan jó kis szájbarágós. A végén a 4 kiadás mintegy 10.000 példányban kelt el. Nem mondom, hogy nincsenek nagyobb könyvsikerek, de ez egy első könyves szerzőtől tankönyv kategóriában nem rossz. Na, persze ha valami jó kis szaftos témáról írtam volna, az lehet, hogy ennél is nagyobb siker lett volna...

Az igazi siker (PC Suli, új kiadás)

Megjött a kedvem az íráshoz, no és nem utolsó sorban már némi saját tőke is rendelkezésre állt. Mikor megjelent az Office XP programcsomag, meg elterjedt a Windows 95/98 operációs rendszer, úgy döntöttem, hogy átírom a könyvet azokra. Ki is egészítettem egy csomó fejezettel. Kicsit bele lendült a kezem, mert 2 kötet lett, összesen közel 900 oldal. De a sikere, ha lehet, még nagyobb volt. Minden magára valamit is adó komoly iskola ebből tanította az informatikát a diákjainak. Győrben a legjobb iskolák kivétel nélkül, de összesen vagy 150 iskola szerte az országban. Nem kis nevek: ELTE Gyakorló Gimnázium, Pannonhalmi Bencések, Győri Révai, stb. A legjobb évben targoncával raktuk fel a postás autóra a könyveket. Aki irigyli, csinálja utánam: ketten voltunk a feleségemmel a cégben, napi 8-10 órában tanítottam, este meg a könyvet írtam, a feleségem vitte a teljes ügyvitelt. Azután, úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem a tanár választhatja csak úgy ki a könyvet... És még messze vagyunk a jelenlegi helyzettől, csak éppen kitalálták, hogy ragaszkodnak a tankönyvjegyzékhez. Hiába volt az én könyvem sokak állítása szerint talán a legjobb, fajlagosan a legolcsóbb. Az kevés. Kell egy pecsétes papír is. Mindig volt, van és lesz olyan szervezet, amely a lapot osztja.

   

A konszolidált forgalom (PC Suli XP alapokon, Word, Excel, Windows, PowerPoint, Access)

Aztán megjelent a Windows XP, amire persze megint át kellett írni a könyvet. Kezdtem irigyelni a matek könyvek szerzőit, akik az életben egyszer pusztultak csak majdnem bele a munkába. Csekély 1,5 évi munkával azért ez is meglett. Ezt is sok iskola vette, mert a tanárok vállalták inkább az esetleges konfrontációt, de jó könyvet akartak a diákok kezébe adni. Megjelent az igény az egyes alkalmazásokról szóló külön könyvre is, ami már kisebb munka volt. Azok forgalma ellensúlyozta a PC Suli XP alapokon kisebb példányszámát.


  

  

Az idősebb korosztály is színre lép (Mindennapi számítástechnika)

Saját, 1992 óta működő számítástechnikai iskolámban úgy 6 áve nagy változások kezdődtek. Elkezdtek szállingózni a 60 feletti számítógép felhasználók. Nekik persze mindent másként kell oktatni, na és persze más könyv is kell. Nosza, írok egyet. Újabb egy éves munka, és már kész is a mintegy 350 oldalas könyv. Ez is megért több kiadást, sokak szerint saját célcsoportjában sikerült megint az élmezőnyben lévőt írni.
  

A totális kudarc (Interaktív táblák alkalmazása...)

Mivel kishazánkban mindenki ért a számítástechnikához, ezért 2006 óta már nemcsak a PC Suliban tanítok, hanem a közoktatásban is, lévén, hogy nem lehet belőle megélni. Pedig talán nem csinálhattam túl rosszul, hiszen olyan referencia listám van, amilyen kevés mikro vállalkozásnak (Audi, Coca Cola, ABN Amro, Lear Corporation, WDL Bank, ÉDÁSZ, MELECS, Pannon-Víz, Rába, Szerencsejáték Zrt, stb.). Na mindegy, kibírom, legfeljebb egy kicsit még többet kell dolgozni. Nem gond, ma is megy még a napi 10-12 óra, pedig már 53 múltam. Meg előnye is van a dolognak, gondoltam. Észrevettem, hogy mennyire nem értenek a pedagógusok (sem) a számítástechnikához. Az iskolaigazgatók talán a legkevésbé... Ami aztán végleg egy sötét folt, az a modern, interaktív táblák használata. Remek, gondoltam. Csak kell egy jó könyv, mert az nem volt. Igaz, vettek az iskolák vagy 20.000 interaktív táblát, de egyetlen igazi könyv nem volt a piacon. Ezt is megírtam (megírtuk, Szalai Feri barátommal). Ki is adtuk, piacra is került. Csak a vevőket várjuk hiába. Ma ugyanis egy iskolának 5 forintja nincs, amit önállóan arra költ amire akar. A tanároknak meg az álláspontja az, hogy vegyék meg nekik, ha már nem becsülik őket semmire. Mert az csak Hoffmann meséiben igaz, hogy komoly bérfejlesztés volt...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése